2014. december 19., péntek

Játéknap az iskolában... a gyerekek napok óta készülnek rá gondolatban. Mégis utolsó métereken döl el, hogy végül melyik játék megy a sok közül. Reggel kis átigazitással, egy másikkal a hónuk alatt indulnak el a kaland irányában.
Jó lenne a munkahelyeken is az ilyen és ehhez hasonló csapatépités.
- kedvenc játékom (volna meglepetés...)
- kedvenc filmem
- kedvenc könyvem
- kedvenc én(em)... - amit minden valószinűség szerint ti láttok a legritkábban, hiszen ünnepnapokon az iroda zárva tart

Mesélik a gyerekek, hogy a cigányok nem visznek játékokat. Közben munkába menet egy csapat purdé álldogál Monopolykkal, Nu te supara fratekkal, Activitykkel a kezükben. Micsoda diszkrimináció - gondolom végig... van már székely activity, milyen lenne egy roma verzió? Abban sokkal több sikerem lenne, mint a székely verzióban.

A ma esti téma a kimitvitt. Imádom a gyerekek anekdótáit.
Voltak gyerekek, akik nem voltak képesek döntést hozni és zsákszámra vitték be a játékaikat. Az egyik kislány vitt például egy unikornist, aminek a szarva világitott, egy másikat, amelyiknek a szarva énekelt is, aztán pónit, pisilő kisbabát, és a kellékeit: kádat, pelenkázót, etetőszéket, babakocsit, hordozót, autósgyerekülést, kiságyat, cárkot s na meg persze a ruháit, hiszen ha refluxa lesz, csak nem ülhet a böfis felsőjében.
Ezzel szemben a másik egy elsősegélynyújtó dobozzal szórakozott egész álló nap. A sztetoszkópja nem volt a legperformánsabb, de minden esetben idejében kiszűrte a bajt. Délig, mert akkor elgurult a fülvédő része és keresni kellett, mert akkor érthető okok miatt - bezárt a rendelő.

Tényleg - mi a kedvenc játékod?
Egyáltalán mikor játszottál utoljára?
Milyen jó, hogy jön a Karácsony. A Szeretet ünnepe - nem?
Nagyszerű hát ez a pár nap egy kis tévémentes, közös játékhoz, kedvencek bemutatásához, épitkezéshez. Mert rombolásból volt elegendő. Egész évben. Nem lesz elég az életidőnk, hogy feltakaritsuk az okozott károkat...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése