2013. január 30., szerda

Van az a vicc, amelyben - a nyuszika elmegy porszívót kölcsönözni a medvéhez.
Egész úton morfondíorzik azon, hogy vajon a medve hogy fog viselkedni, kedves lesz-e és egyáltalán hajlandó lesz-e kölcsönadni a porszívóját.
Annyira begurul a saját gondolatainak köszönhetően és a kudarctól való félelmében, hogy mire odaér a medvéhez, teljesen megátalkodik.
Kopog, a medve gyanutlan ajtót nyit, mire a nyuszi: tudod mit Medve, baszd meg a porszívódat... azzal hátat fordít és hazamegy azzal a sérelemmel, hogy az a rohadt medve még a poszívót sem adta kölcsön. Mit várhat az ember ilyen barátoktól...

A történet valós gennygóca az, hogy számos kapcsolatunkat működtetjük eszerint az elv szerint.
Magyarán, belekényszerítjük egymást játszmákba és szerepekbe - és nem hagyjuk meg egymásnak az esélyt a növekedésre.
Főként párkapcsolatok és szülő-gyermek kapcsolatok jellemzője ez az - ismerlek, mint a rossz pénzt - attitűd. Azaz, hiába akarsz te más lenni, megjavulni, meglepni - engem és önmagadat - én ezt teljes erőmmel meg fogom gátolni.

Rengeteg félreértésre, vitára, veszekedésre és akár szakításra adhat okot egy-egy ilyen veszélyes és egészségtelen játszma.
A játszmák egyik jellemzője, hogy nehéz őket nyakon csípni.
Ha benne vagyok, szereplője vagyok - sőt én magam generálom, annak ellenére, hogy rettenetesen szenvedek tőle - nem fogom észrevenni, hogy rajtam áll a változás is.

Mi a megoldás?

- venni egy porszívót - kapcsolatban, teljesen lemondani, függetlenedni a másik féltől - csakhogy ennek éppen az a hátúlütője, hogy ha nem tárom fel magam, ha nem adom át magam - kapni is képtelen leszek. A szeretetbe bele lehet halni. De bele is kell! Mert ez egy olyan dolog, amibe nem érdemes félig benne lenni. Mert akkor nem lesznek gyümölcsei.

Nem véletlen az a bölcs megállapítás mely szerint a szenvedés termi a legértékesebb gyümölcsöket.
Már pedig ha függetlenedem, akkor sem szenvedni, sem szeretni, sem fejlődni nem leszek képes...

- nyitottnak lenni arra, hogy közösen vegyük le ezekről a játszmákról a leplet. Mindeniknek megvan a maga humora és története. Ha meg tudjuk a másik segítségével világítani önmagunkat és kapcsolatainkat - a maguk értékeivel és torzjegyeivel - nem csak hogy véget vethetünk az egészségtelen félreétéseknek, hanem önismeretben is gyarapodhatunk - ami visszahat, egyénenként is ránk illetve kapcsolatilag is.

Nem könnyű munka, de megéri venni a fáradtságot.
Hiszen végeredményben - a szeretet mellett a humor az, aminek feloldó és gyógyító ereje van.
Használni kell. 

1 megjegyzés: