2019. július 5., péntek

mit tudsz te?

Hivatali kalandok

A nagy bevásárló körutat követően rá kellett ébrednem, hogy nem minden nő olyan mint én. Vagy inkább nem vagyok annyira nő, mint amennyire vásárlás.
Vagy nem vásárlás teszi a nőt.
Vagy a nő, nem mindig pénz, van, hogy vásárlás.

Felmegyek a hivatalba.
Mindig kalandos, akár a Prater.
Maga a feljutás is egy hullámvasút, mert az épület elrendezése teljesen mellőzni látszik a logika szabályait.

Bemegyek két irodába.
Mire végigmegyünk a történeten, kiderül, egy teljesen más irodába kell mennem.
Ezen a ponton már olyan szinten működteti önmagát a sztori, hogy oda se kell figyelnem.
Az iroda tele van nőkkel.
Mindenféle nőkkel.
Potenciális vásárlókkal és magam fajtákkal, akiknek a társaságában bárhol jól érezném magam.
Ezek azonban csak csendes hátteret nyújtanak azok számára, akik képtelen színpadi fények hiányában meglenni.
Mivel természetszerűleg várnom kell - elolvasok öt cikket, megnézem mindazt ami érdekel - aztán megunom és inkább a környezetre kezdek összpontosítani.
Szembe velem kis hölgy.
Huszonvalahányas, festett szőke, tetovált szemöldök, ragasztott szempillák, mű körmök és harmincnégyes konfekció méret.
Alapjáratban nem csinál semmit.
Van.
Még csak nem is unatkozik.
Önmaga jelenlétében örvendezik.
Találó rá az el van telve önmagától kifejezés - fut át a fejemen, ahogy nézem üres, gondtalan létének még üresebb pillanatát.
Az egész íróasztal elrendezése arra utal, hogy nem is nagyon szokott dolgozni.
Tehát csak a megszokott pillanatok egyike.

Időközben megcsörren a telefonja.
Roppant hivatalos.
Kijelenti, hogy az oldalsó bejáratnál találkozik a hívó féllel.
Alig öt perc múlva betrappol egy dobozzal a kezében.
A nők némelyike, a vásárlós fajtákból - köréje gyűl.
Közösen bontanak, tépnek, szaggatnak és rágnak.
A doboz mélyéről kikerül egy ruha.
De hiszen a héten ez már a második - mondja egy távolabbról szemlélődő kollegina.
- De ez Orsay...és olyan árban, hogy nem lehetett otthagyni!
Kíváncsi lennék, hogy mennyi az annyi - nem is hagy sokat főni a levemben - győzedelmesen kinyilatkoztatja, hogy háromszáz volt, de kettőhetvenért megkapta, mert hűséges vásárló.
Közben a ruha alól előkerül egy újabb katalógus, amit azonnal át is nyálaznak, megrendelve újabb két ruhát.
kiszalad, hogy felpróbálja és bemutassa.
Amikor belép értetlenül nézem.
Ugyanaz a ruha van rajta, amiben kiment.
Másnak is úgy tűnik, mert hangot is ad neki.
- hahaha - hangzik a lekezelő válasz. Hasonlít de ez babos, a másik meg csíkos volt vállrészen.
Ha reagálnom kellene egy roppant frappáns AHA jönne ki csak a számon. Egyébre képtelen lennék.

Háromnegyed óra várakozást követően - mialatt megjött az új ruhácska - babos vállrésszel, és megrendeltünk kollektíven újabb kettőt - kockásat és pöttyöset kurva engedményesen mert orsay - a dolgaim is elrendeződni látszanak.

Lehajtott fejekkel kullokog ki. 
Nem elég, hogy nincs bennem nőiesség - nem is vágyom rá.
se akciósan, se anélkül.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése