2013. október 5., szombat

A nők illetve az általuk használt és művelt karbantartási technikák nem csak felfoghatatlanok hanem sokszor érthetetlenek is.
De ahhoz, hogy tartani tud a lépést - illik megtenni egy-két óvintézkedést.
Rengeteg nőt ismerek, akik annak ellenére, hogy a maguk természetes mivoltában sokkal szebbek, mint amikor milliókat költenek a kozmetikusnál és egyéb kusnál - mégis szisztematikusan dobálják ki a pénzt, amit amúgy más kiadások esetén szépen beosztanak és fognak, hogy szebbek és szebbek legyenek.
Illetve hát már nem is erről van szó - hanem inkább csak annyiról, hogy el tudják önmagukat fogadni.
De ez egy ördögi kör.
Minél többet költesz, annál elégedetlenebb vagy és annál messzebb és távolabb kerülsz önmagadtól.

Soha nem volt életprogramom ez a fajta magamhoz való hozzáállás.
Volt egy időszakom, mint mindenkinek - amikor meglátogattam a kozmetikát.
Írtam már róla - össze vissza nyomkodták az amúgy szép arcbőrömet és kitépászták az egyenletes szemöldökömet, hogy úgy néztem ki, mint Merlin a varázsló.
Szóval, hagyjuk.
Nem nekem találták ki ezt a dolgot.

Amit ezzel szemben direkt nekem címzett a Jóisten, az a hajfestékek és az olló.
Egyszerűen nem volt olyan szín, árnyalat, tincs, frizura, amit hatalmas lendülettel ki ne próbáltam volna.
Ez rendben van, ameddig az embernek nincsenek gyermekei és nincs egy párkapcsolata.
Mert amikor már felelősséggel tartozik, hát vigyáznia kell.

Talán fél éve sincs, hogy megjártam rutinos hajfestési műveletem közben, hogy összekevertem a festékeimet.
A szőke helyett fekete színt vittem fel a hajamra.
Balázs azóta is minden egyes alkalommal, amikor hajat festetni lát - begörcsöl.
Anyu! Na most vajon milyen színű lesz?...
Amikor végre lemosom és beszárítom megkönnyebbbülve sóhajt fel.
- Szőőőőőőőke....

Nem írtam a blogomra vagy három napja immáron.
S ennek az elfoglaltságom mellett, ami eddig soha nem tartott vissza - csupán csak egy oka volt:
Megváltozott a blogom.
Felléptem és nem találtam a jól bejáratott ikonokat a helyükön.
Első nap gondoltam, hogy valami ideiglenes intézkedés, majdcsak visszatér minden a jól megszokott, régi kerékvágásba.
Második nap keresgéltem az új ikonok között.
Időm kevés volt, türelmem szokás szerint semmi - kiléptem.
Na, és akkor most jutottam el oda, hogy bíbelődjem ezzel.
És láss csodát - minden a helyén van.

S akkor született meg bennem a felismerés - a férfiak idegenkesédésről a női szépészeti intézkedéseket illetően.
Elmegy ugye a nő a fodrászhoz. Kidob egy rakás pénzt, mert kell és csinálnak belőle egy madárijesztőt. Jobb esetben nem látszik semmi változás rajta.
A férj meg frászt kap. És joggal teszi fel a kérdést, hogy most akkor Figáro, vagy Figáro né? Márhogy mivel is telt el az a három, négy óra, amit asszonya ott töltött a semmivel, miközben ő, sörényét tépászva otthon szenvedett a gyerekekkel.

Jogos...
De akkor nőként mondok én egy titkot.
Ha annak az asszonynak a szeretet minden egyes nyelvén le van becsületesen és alaposan közölve, hogy szeretve van és biztonságban van - nem fog önmagát keresgélve hülyeségekhez folyamodni.
Ezzel szemben, ha ennek hiányától szenved - lesznek mindegyre megelepetések.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése