Egy olyan hajtott-vad állapotban, amikor a vég nélküli esőzés, a korán jött hideg-sötét minden egyes lelket a földbe döngöl mindig akad egy kis erőtlen sugár is, ami felvidíthat egy embertelennek látszó napot.
Ma reggel amikor meggyőződéssel készültem a világvégére, összeszedtem a gyerekeket idejében, hogy ne késéssel indítsam a napot.
Minden rendben volt.
Egészen addig, ameddig a búcsúzkodás pillanatában fény nem derűlt arra a tényre, hogy otthon maradt Balázs kedvenc és önbizalmat nyújtó játéka - a pótolhatatlan beyblade.
Kutyatekintettel könyörgött.
Menj haza anyuka és hozd el nekem.
Értsd meg nélküle nem maradok.
Akkor inkább megyek veled dolgozni.
Két alternatívás volt a felmerűlt váratlan helyzet.
Egy - megígérem, hogy elhozom és nem hozom.
Kettő - elhozom, de akkor elkésem én a melóból.
Nem ördöngösség elkésni, mert nincs "pontázs", de akkor is, bal lábbal indítani a napot, amikor valóban mindent megtettem ennek elkerülése érdekében? Kár lenne.
Ígéretet tettem becsületpionírszavamra, hogy visszaviszem.
Futás hazáig.
Sietősen elkaptam a kért játék három alkotóelemét, mely külön-külön hevert a többi játék között.
A liftben veszem észre, hogy hiába figyeltem, rossz darabokat párosítottam.
Vissza a lifttel, be a lakásba, el a jó beybladet és futás a suliig.
Hát...mit is mondhatnék?
Az az arc mindenért kárpótolt.
Ahogy rámnézett az a gyerek:
- látjátok? - kérdezte. Elhozta...tényleg elhozta...- ismételgette nem kis csodálattal a hangjában.
Olyan volt, mint csecsemőkorában egy-egy átsírt éjszaka után. Amikor harmincadszorra odasétáltam a kiságyhoz, kivettem és megszoptattam.
És ő tudta, hogy soha nem kér hiába.
Mindig mellette vagyok.

Az átverekedett napot újabb meglepetés követte.
Beázott cipőkkel, rámázott farmerrel, csepegő ernyővel iszkoltam utánuk.
Mindkettő piros csillaggal várt.
Nem szovjettel, de legalább olyan fontossal és mélyértelművel.
Magaviseletből kapták.
Anna a kedvességére, figyelmességére és szeretetére.
Balázs pedig a másság iránti nyitottságára és elfogadására.

Ezekben a csillagokban benne volt az egész univerzum külön naprendszerekkel.
Úgyhogy - a mai délután után, miután előkészítettem a téli áncungokat, jöhet szél és jöhet hó - ha bent meleg van, kint is elviselhetőbb lesz.