2013. november 30., szombat

Paraszt a Mallban

A mi gyermek és fiatalkorunkban ugye nem voltak mall-ok.
Az igazi, feledhetetlen és pótolhatatlan mallhangulatot a jó öreg Romarta jelentette, ami alig egy hónapja mit ad Isten Mall-á nőtte ki magát. Na azóta sem voltam kíváncsi rá. Hadd maradjon meg emlékezetemben azzá ami volt - kommunista bavásárlóközponttá, majd török árúk gyűjtőhelyévé, ami a kilencvenes évek után lett belőle.
Így hát amikor a kolozsvári Julius Mall megnyitotta kapúit, szívesen felugrottunk egy-egy hideg hétvégén szájat tátni és hagyni a gyerekeket belenőni abba, ami ma már számukra természetes.
Nekünk azt hiszem jól esett benne a mozifilmeken felül az ismeretlneség szabadsága. Hiszen ismerős arcokba ritkán vagy egyáltalán nem botlottunk. Emlékek és élmények nem kötöttek a helyhez - tehát az agy nyugodtan és következmények nélkül lemehetett egy-egy fáradt hét után murokba, anélkül, hogy mindez felelősséggel járt volna.

A vásáhelyi mallok már nem jelentették soha ezt a szabadságot.
Valahogy nem tartoztak hozzánk, a látképbe, ergo nem is látogattuk őket szívesen.
Amikor az otthonodban akarnak újítani - az degradálási folyamatnak minősűl. Ha kint kapod, készen és múlt nélkül az kuriózum. Ennyit az emberről.

Ma, akárcsak minden évben - ajándékkajtatási maratont futottunk.
Ott volt a kész Mikuláslevél, a célok, de a bőség zavarában valahogy célvesztetté, derutáltá válik az ember.
Annyi minden tárul a szemed elé, hogy már azt sem tudod pontosan mit is szeretnél.
Ezért is kell mindig jóllakottan és konkrét célokkal, azaz listával bevásárlókörútra indulni.
Ha nem, ott találod magad egy rakás felesleges dologgal a pénztárnál és a nagy kiadással, ami semmilyen mértékben nem fedi a valódi szükségleteidet.

Azt, hogy az árak milyen mérce után szabódnak, azt én már rég nem követem.
Csak azon veszem észre magam, hogy lassan mindenről lebeszélem magam, látva az egyre nővekvő árakat. Ugyanis ha arra az egyszerű és könnyen követhető tényre gondolok, hogy abban a városban, ahol egy valamirevaló csízma ugyebár négyszáz ron - legalább négyszáz olyan családot tudok felsorolni kapásból, akik több mint négyen élnek ennyi vagy ennyi se pénzből havonta - akkor kérdem én, kell-e nekem tényleg, igazán az a csízma, vagy köszönöm szépen megvagyok nélküle is?
Persze tisztában vagyok azzal is, hogy egy minőségi árú többet tart, ha drágább is, mint a silány, ami esetleg ennek tíz százaléka, árban, de időben legalább ennyivel kevesebbet is tart. Na de újabban semmire sincs garancia. Csak garancialevél. Az ígéret. Mert itt minden az ígéretekről, a szemfényvesztésről szól.
És igen, vannak emberek, akik feltalálják magukat ebben a milliőben. Olyan számukra a mall, mint bérleteseknek a színház. Eljönnek időről időre, lassan nem is tudni mi volt hamarabb a mall-e vagy ők, belenőttek, belesímultak a környezetbe.
És vásárolnak, halmoznak, habzsolnak - keresve a pótolhatatlan örömöket, amiket nem igazán ide rejtett el az élet.
A mallok világa olyan mint a több mint hét kertitörpe meséje.
Tele van látványelemekkel, giccsel, színekkel, formákkal - egy hiányzik belőle, a lényeg.
Előbb utóbb felenderedsz, hányingered lesz, minenből sokkkk lesz, menekülnél, csak a kijáratot nem találod.
Ugyanis csak és csakis akkor engednek ki, ha halálra vásároltad magad.
Nem a minőség számít, hanem a mennyiség.
Milyenre? Halálra.

És igen, féltem a gyermekeket.
Mert ahhoz, hogy eljussanak ide, keresztül kell majd menniük azon, hogy kell ez, kell az, jó lenne ez is és ha azt nem kapom meg, akár bele is halok.
Szüntelen mutatom nekik a másik oldalt is - azt, ahol többen vannak. Ahol négyszáz ron nem egy csízma ára, hanem a havi szükséges. De a világ más dolgokat suttog a fülükbe. A legegyszerűbb lenne most szakítani és menekülni, hátra sem nézve - de nem lesz ennyire egyszerű ez. Ide majd újra közösen kell eljutni. Latinovits szavai nyomán:
"Az egyszerűség csak az átélt bonyolultságból születhet. Az egyszerűség évtizedek alatt születik. Aki nem volt összetett, komplikált, alaktalan, sokszögű, sokízű, az nem lehet egyszerű, csak együgyű."



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése