2013. július 15., hétfő

A szokás - mondják - Nagy Úr...
Hát, nagy...
Tudod, van az értelmező szótárban az a kifejezés az l betűnél, hogy lokálpatrióta.
S ezt írja: a szó eredete, latin.
A szó jelentése: Az az ember, akit túlságosan fűt a hazaszeretet; helyi érdekű, egy adott helyhez kötődő hazafiság.
A szó vagy kifejezés ábrázolása: na ott van az én képem ebben a rubrikában. Csata Éva, a huszádik század szülőttje, a legnagyobb lokálpatrióta, aki valaha élt. Nem fűződik semmi lényeges a nevéhez, teljesen hétköznapi életet élt, dolgokat tett, nem hagyott semmit az útókorra, de lokál is meg patrióta is volt. Így egyben, semmi retera.

Én itt ebben a negyedben éltem születésem óta.
Úgy ismerem minden zeg-zúgát, mint a saját testyemet.
Bárhova sodort a szél a nagyvilágban, mindig hazavágytam.
Amikor férjhezmentem magától érthetődő volt, hogy maradunk.
Kis időre rá, tovább költöztünk száz méterrel.
Ezt olyan meggondolásból tettük imigyen, hogy böröndfordultával is lehessen költözni, ne kelljen taxi márfa meg egyebek.
A lakás zömét egyedül hordtam át, a kicsivel a nyakamban, a nagy kezét fogva, lépcsőket számolgatva.

Most menni kell.
Az eszem mondja, jól van.
A józan ítélőképességem örvendezik.
A lelkem - nos, a lelkem sír. Mélyen, bent, halkan, de kitartóan.
Ez már egy másik fejezet lesz.
34 év után, könyvet váltunk.
Milyen irónikus, hogy éppen születésem évfordulójára esik e jeles nap.
Mintha viccelnének velem az égiek. Vagy jeleket adnának valamire, amit még nem érthetek.

Tudom, nem megyek messzire. De sokszor a távolság nem kilóméterekben mérendő, hanem lelkiekben.
És ez a nap arról szól, hogy magam mögött hagyom végérvényesen a gyermekkoromat.
Interiorizálom, vagy semmi.
Visszalátogatni ugyanis nem olyan, mind nap mint nap benne lenni.
Már nem Évike leszek, aki orrfújás helyett felnyalta a kiszivárgó váladékát, nem a dagi kisbaba, aki csikecombot majszolgatott az ablak alá helyezett kiságyban, nem Écike, aki állandóan változtatta a külsejét, imádva, hogy minden egyes szomszédot meghökkenthet - hanem csak Tanti Éva. A felnőtt nő, két gyerekes anyuka, feleség, szomszéd, skitudjamégminden, de az már soha de soha nem.

Hát ezt siratom.
A taknyos gyermetegségemet.
Ami 34 évig élt, s mától kezdve halott.
Béke poraira.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése