szól a rádió

Minap, míg úszik a gyerek, akarva-akaratlan hallgatom a fürdőkomplexum rádióját. Megcsípi a fülemet egy felfoghatatlan reklám.
Aszongya, s szó szerint:
ha beíratkozol erre és erre az egyetemre - felsorolja a szakirányokat - harmad év végén, függetlenül az államvizsga eredményének a kimenetelétől, kapsz ajándékba egy ingyen képzést. A képzések melyek közül választni lehet Munka és Tanügyi Minisztérium által elismertek, azaz akkreditáltak és az Únió bármely tagállamában hasznosíthatóak. Lehetsz beteggondozó, idősgondozó és folytatja a sort.
Egy szerény kis, fehér-fekete kép jelent meg előttem. Egy olyan dékánról, aki feláll a forgatható bőrfoteléből, kinyújtózkodik, felszívja az orrát, jó magasra felköp, majd alája áll.
Vajon miért is?
Milyen világ az, kérem szépen, ahol azt mondom direktbe a gyermeknek, hogy gyere hozzám, képződjél fiam az anyád-apád pénzén bátran, hogy aztán ne legyen belőled semmi, senki s még az se. Sőt, hogy ne nagyon bánkódjál, kapsz még ajándékba egy diplomát is, aminek ugyan az égvilágon semmi köze a szakirányhoz, amit éppen elvégeztél, de jól mutat a portfóliódban, amit ahhoz vagy azokhoz az állásokhoz adsz majd le, amit soha nem fogsz elnyerni.

Hogy szomorú vagyok-e?
Az nem kifejezés.

Tovább.
Bringázunk a tegnap a gyerekekkel. Barát gyerkőc is van velünk. A másik édesanya is vérbeli pedagógus lévén, úgy vigyázunk a gyerekeinkre, mint a kotló.
Megyünk hátra a Tudor fele, a Poklós partján.
Egyszer csak a semmiből megjelenik egy szuka, hátravágja az autó ajtaját, úgy, hogy a mellettem bicikliző gyermek két métert is repül a járgányáról.
Nem segíti fel, nem kér bocsánatot.
Felhárborodva de diplomatikusan ismertetem vele a törvényt, mely szerint ügyelnie kellett volna és be kellett volna biztosítania magát, mielőtt ajtót nyit.
Tudod mi a válasz?
Hogy a gyermek a hibás. Nem figyelt és vigyázott eléggé.
Azzal beül és fékcsikorgatva elmegy.

A gyermekeim oláh cafkázzák a háta mögött.
Én egy szót sem szólók.
Bennem más jelzők forognak.
Nincs jogom leszidni őket.
Arra gondolok, biztosan nem anya, hanem egy beteggondozó, akit a fent említett egyetem termelt ki - csak nem adták át a diplomáit, mert emberségből nem teljesítette a kért feltételeket.