#Önismeret #NagyŐ #NagyTe

Ha önismeretre tennél szert – könnyen és bérmentesen – ülj autóba, ne fogd vissza magad, csak figyeld ahogyan reagálsz arra ami körülötted történik. Ha a másikat szeretnéd megismerni – add át a kormányt és hagyd, hogy vezessen. Nem az ajtó kitárása, vagy a te besegítésed fog teljes képet adni róla, hanem az, ahogy a forgalomba részt vesz.
Rendszerint, aki nem képes, nem tud – az törtet a legjobban. Bizonyítani szeretne. Önmaga előtt és a másik előtt.
- Márpedig engem senki sem fog eltiporni!
- Nem engedlek be, még a végén itt telik el a fél napom.
- Hülye gyalogosok!
- Engedj ki te idióta!
Akinek már nincsen bizonyítani valója – rendszerint optimális sebességgel, a szabályokat betartva, a gyalogosoknak elsőbbséget adva, a nehezen kitérőknek szívességet téve halad.
Mély meggyőződése, hogy az-az öt perc nem fog sem osztani, sem szorozni.
Észre sem veszi ha beintenek. De elvárja, hogy megköszönjék, amikor szívességet tesz. Mert ő egy ilyen ember: tessék-köszönöm.
Ha a melletted ülő végigkáromkodja (elnézést, figyeli) az utat, csörtet, furakodik, csak az mérvadó számára, hogy ne 11, hanem tíz perc harminc másodperc alatt tegye meg az utat, sőt, amikor kiszáll az órájára nézve elégedetten konstatálja, hogy három másodperccel jobb időt futott – egészen biztosan a Te embered.
Amennyiben neked is mindenki idióta, aki lassabban halad mint te és örült pszichopata, amennyiben kicsit gyorsabban nálad. Ha minden reggel indulás előtt elhatározod, hogy ma türelmes leszel, visszafogott, nem húzod fel magad mindenen, nem káromkodsz – de vezetés közben bevágnak eléd, alig tudsz elkerülni egy-két koccanást – és akkor szépen elfelejted a reggeli fogadalmaidat, mert másnap is lesz nap … - nos akkor benneteket az Ég is egymásnak teremtett.
Ne fogd vissza magad.
Irány a Vár és kössétek össze az életeteket. Hiszen a nagy Őt megtalálni ebben az örült forgalomban csak egyszer lehet.