Néhány éve amikor szembesültem az első tincs ősz hajszálammal és reggeliben a duzzanatok alól elősejlett az első hat szarkaláb - elfogott valami megmagyarázhatatlan szomorúság a saját elmúlásommal szemben.
Olyan érzés ez, mint mikor egész nap a túrós laskáról álmodsz, amit hazaérted pillanatában ügyesen el is fogsz készíteni - és hazaérve azzal kell szembesülj, hogy a túród megromlott...
Ma már nincs bennem szomorúság.
Talán az is kiromlott.
Rájöttem, hogy egyre idősebbnek lenni praktikus.
A forrongás, lázzadás, bizonyítási vágy, önmagammal folytatandó, véget nem érő meccsek - csak a fejlődés, ergo az önmagamhoz való visszatalálás rögös lépései.

Mintha a születéssel végbemenne egy nagy mini ősrobbanás aztán onnan pár tíz év káosz és kinek hogyan sikerül rendet csinálnia. Vannak fogozkodók - a valamiben való hit esélye, a magyarázatra való fogékonyság, az értelemkeresés - vannak állandó bukatatók és vagy te. Aki sokkal kevésbé ismered önmagadat, mint azt hinnéd.

Amikor megszeretek valakit öröm van bennem.
Mintha egy út lenne az újabb, más szemszögből elősejlő önmegismeréshez.
Elönt az adakozási, feltárulkozási, önfeltárási, önátadási vágy és rendszerint ennyi. Itt el is esem. Mert a forgatókönyv mindig azonos. A másikat nem.
A gyermekek is örökölték.
Balázs enyhébben, de Anna teljes mértékben fertőzött.
Már ovis korában elkezdte.
Új barát, újabb tárgytól szabadultunk meg, amihez addig elengedhetetlenül ragaszkodott.
Első körben kijelentettem - Anna ne add egyből mindenedet. Megbánod.
Miközben pontosan tudtam, hogy adnia kell. Ahhoz, hogy csalódni is megfelelő szinten tudjon.
Amikor másnap becsapták, kihasználták - már bánta az örökbeadott tárgyat, az érzelmeket - de nem lehetett visszacsinálni semmit.
És megtanulta.
Sokkal hamarabb mint én.
Mert én még ma sem tudom.
Helyesebben tudatában vagyok, de ösztönből cselekszem.
Mindent vagy semmit alapon.

Közben szintén a korral jár együtt - ráébredtem hogy a legértékesebb dolgainkat képek formájában tárolja az agyunk, lelkünk.
A szeretett nagymam halála - két képben van.
A gyermekkor - nyári képekben.
A szüleim válása - egy fotó a konyháról.
A testvéreim - repülő tányérok a levegőben.
Kamaszkor könyv, könyv és könyvek.
Bulik és kirándulások - vonat.
Zárda - kert, vonat.
Isten - otthon.

Mert az otthon nem egy hely, hanem egy állapot.

Nemsokára költöznünk kell ismételten.
Az embernek minél bölcsebb és korosabb, annál kevesebb fontos tárgya lesz. Kivétel ha szenvedélyes gyűjtő. Mert akkor emellé a bölcsesség mellé társul a felbecsülhetetlen gyűjteménye.
De mindhiába a tárgyak, a kellékek, a kényelem, ha a lelkem nem érkezett haza.
Ha végighajszolom önmagam egy olyan életen, amelyben soha egyetlen percre sem találom meg a helyem.

A szeretet nyugalma az otthon valósága.
A bibliai jó nekem itt lennem... - fogalma.
Mert ahol jó nekem lenni, na ott vagyok otthon.
Függetlenül attól, hogy az egy hely, tárgy, állat, munka, állapot vagy szerencsésebb esetben önmagam és a család.
Az élet humora - hogy miután végigharcolom a legvéresebb meccseket önmagammal - kezdhetem előlről az egészet a családdal.
Mert a család fejlődése akár az emberé.
Van gyermekkora, kamaszkora, fiatal felnőttkora, felnőttkora, időskora. Mindegyik a maga megfelelő kríziseivel és fejlődésre való esélyeivel.
A nevelés során testhez álló szokott lenni a szülők számára a gyermeknek abbéli intése, hogy fiam ha nem tetszik el lehet menni világgá vagy kidoblak, vagy keress más helyet. Holott mindkét fél pontosan tudja, hogy ez az egyetlen null alternatíva. A járhatatlan út. A probléma megoldhatatlanságának határa, ahonnan fel lehet emelkedni valamerre - kommunikáció és megoldások szintjén.
Na a családok is ezt kellene megértsék.
Hogy nem megoldás, nem járható út és nem választható alternatíva a kidoblak, elmegyek, mást választok, lelépek, továbbállok.
Hanem bazdmeg az együtt főztük, együt esszük is meg attitűd.

Mert a fejlődés csak akkor garantált, ha végigmegyünk az úton.
A királyságot akkor kapjuk, ha teljesítettük a három próbát.
És a hétfejű sárkány csak akkor győzhető le, ha mindenki vállvetve odaáll.
Egyedül senki sem győzedelmeskedik