Nem kell megverni az asszonyt, megvereti az magamagát...

Úgy találkozom vele, hogy bántalmazza a férje.
Nehéz eset.
Több szálon vérzik.

Persze nem föltétlenül értem, mert vannak az éjszakák, meg önkívületi állapotok amikor veszélyben foroghat a bántalmazó keze csuklótól lefelé és kint is tágasabb, de létezik protokoll, aminek természetesen ismerője vagyok.
Nem az én asztalom!
Az én asztalomon vannak nyeles palacsinta sütők, sodrófák, kerekes bőröndök, újrakezdések a nulláról, akármi, de még egyszer a kurva életben soha az, hogy valaki csak úgy kitapossa a belemet  - mert állítólag rászolgáltam volna.
Hamarabb veszem ki saját kezűleg a beleimet és akasztom fel vele az első fára azt, aki úgy gondolja, hogy elintéz. Csak úgy. Heccből. Vagy mert őt is bántalmazták. Vagy mert meg akar bizonyosodni arról, hogy domináns.

Főként telefonon tartjuk a kapcsolatot.
Eltelik fél év mire találkozunk.
Telefonon sem könnyű eset, de a személyes térben - egészen ütős.
Olyan játszmái vannak, ami egy dolgot kelt fel bennem - az agressziót.
Támad.
aztán gondol egyet s meghátrál. Sajnáltatja magát. Lemegy áldozatba. Reagálok - elfogadom, megértem, lenyugszom.
Megint támadásba lendül. Belémtapos. Lelkiismeret furdalást kelt bennem.
Végigjátszik cirka 1o perc alatt valami öt forgatókönyvet, s mivel egyik sem működőképes az adott helyzetben - elkezdi a férjét szapulni.

Tíz perce vagyunk egy térben.
Ezalatt legalább háromszor ugrom fel a székről - utolsó pillanatban fogva vissza magam attól, hogy tettlegességre folyamodjam.
izzasztó nehezen jutunk konszenzusra.
Végig benne van a játszmájában, hogy kiskapukat hagy magának.
Ötödszörre kérdezem - összegzem a megbeszélteket - megértette? Mindketten ugyanazt értettük e meg?
Még mindig kiskapukat hagy magának, hogy az elhagzottakat akármikor ellenem tudja fordítani.
Közel állok a nyugalmam utolsó morzsájának is az elvesztéséhez.

Nem tudok nem gondolni a férjére.
Fogalmam sincs, hogy alapjáratban milyen ember lehetett.
Egyet látok - ez a nő tíz perc alatt legalább ötször tépászott ki a sodromból.
Nem értek egyet a bántalmazókkal!
De vannak akik tényleg kihozzák az emberből az állatot.
Az egyszer biztos.
És akkor potenciális bántalmazó legyen a talpán, aki ebből a játszmából ép bőrrel kimászik. Elszalad, elmenekül, mielőtt le nem fejelné azt, aki kirángatja belőle az eltélendő bántalmazót.