A bennünk lakó böböst nem mindig sikerül elcsípni és nevén nevezni.
Van, hogy el sem sikerül jutnunk odaáig, hogy felfedezzük mi is a bajunk.
Vannak napok...amikor még a szar is büdös. Idegesítenek a hangok, a szagok, a rutin, a megszokott dolgok és tevékenységek az elveszített értelem és minden ami addig biztonságot adott.

Jó lenne egy hely. Önmagunkban, vagy rajtunk kívül. Lehetőleg nem egy személy, mert az a kapcsolat könnyen betegessé válhat.
Abban egyik mindig áldazátúl esik a másiknak.
Hanem egy hely, ahova visszajárhatnánk élni, feltöltődni, emlékezni, lenni.
Ahol nem szégyelnénk a semmittevést sem, sőt a legfontosabb célunk az lenne.

Mert megállni is tudni kell.
Pihenni is tanulni kell és büntetlenül feltöltődni is nehéz dolog.
Az állandó pörgésben, hajtásban, tevésben, vevésben, célok között elvesztődik a lényeg.
A csend szava, a dolce far ninente.
És a felnövekvő gyermek nem lát mást, mint egy önmagába zárkózótt apát, és egy ideges, hisztis, agyonhajszolt anyát.
Aki betegre főzi magát vasárnap hajnal óta, ahhoz, hogy az ebédből ne kérjen senki az ötven fokos melegben.

Gyermekkoromban, majd néhány év erejéig fiatal felnőttként is volt az ajándékom.
A Nagymamám.
Ő volt az a sziget, ahova elmentem, ha már több nem fért belém.
Soha nem tudtam megfejteni a titkát annak, hogy mi volt számomra ott a legjobb.
Mígnem ma reggel önmagam kergetése közben megszületett bennem az évek óta hántott misztérium gyümölcse.
A csend...
Mami ugyanis tudott annyira felségesen csendben lenni, hogy az nem volt feszűlt.

Ma már a csend feszűltséget okoz.
Minden áron túl akarjuk beszélni egymást.
Nem divat a csend. Mert hiánycikk, ahogy a becsület, igazmondás, jellemerősség, tisztelet és szeretet is. Sokat beszélünk róla, de fogalmunk sincs arról, hogy mi fán terem.
Ha csendben maradunk, hírtelen feszültek leszünk.
Idegesek, mozgékonyak, paranoiások és bizalmatlanok.
Mert félünk önmagunktól.
Az igazságtól és persze egymástól.

Pedig kellenek a szigetek.
A pihenők és a csendek.
Nem csak a gyermekekért, hanem önmagunkért és egymásért is.