2013. augusztus 19., hétfő

Az emberek, én, te, mindannyian, tele vagyunk csak... típusú tudásokkal. Mechanikus tanulás során kapkodtuk fel szüleinktől, szűkebb-tágabb környezeteünktől. Ezeket nevezzük általánosan tévhiteknek. Ilyenek a:
- tiszta, szófogadó, jólnevelt gyerek
- létezik csendes kisbaba
- töretlenül boldog házasság
- a gyümölcs és friss zöldség mindenekfelett
- a levesétel jót tesz
- a húsleves gyógyít
és sorolhatnám.

Utóbbi időben katasztrófális gyomorpanaszokkal küszködöm.
Mindenki aki közelről ismer, egyhangon sorolja:
- a sok kávé
- a nem kevés cigi
és nem eszel levest.
Leves nélkül nem lehet.
- Miért?
Csak...
Mert nem...

Senkinek sincs tulajdonképpeni magyarázata arra, hogy mitől jó neki és rossz nekem, de így nevelték, sőt belenevelték és kuss legyen. Ez a felnőttkori csak.

Ahol élünk, sok a gyerek.
Minden életkor képviselteti magát.
Természetszerűleg vannak kisbabák.
Szomorkodva nézem a hangosan bömbölő kisbabájuk miatt szorongó anyukákat.
Mert a társadalom szerint - vagy ha nem is - de a nagymamák, nagynénik és minden okos valamirevaló volt anya, vagy vágyak anyái szerint - egy kiegyensúlyozott kisbaba nem sír.
Hát kéremszépen ha ez így van - akkor nekem két rettenetesen feldúlt kisbabám volt, akik rengeteget bömböltek. Pedig mindent megtettem annak érdekében, hogy kiegyensúlyozottak legyenek.
Nagyon későre értettem meg, hogy körülöttem mindenki rosszul tudja.
A gyerek ugyanis sír.
Márha kommunikatív.
És nekem két felettébb kommunikatív gyerekem van.
Korán kezdtek el szavakat formálni, csodával határos gyorsasággal mondatokat alkotni és mára már sokkal fejlettebb a szókincsük mint sok felnőttnek.

Úgyhogy, amikor egy anya emiatt rágja a körmeit mindig elmondom, hogy a gyereknek sirnia kell. Addig örüljön, amíg sír. Soha ne rohangáljon vele, hogy elhallgattassa.
Sok anya között én voltam az egyedüli, aki felvállaltam, hogy fáradt vagyok, mert a gyerekeim sokszor nem alszanak éjjel, hanem kizárólag csak nappal. Hogy sokszor követelik az anyatejet és közel két-két év kellett amíg megszokták az éjszaka eredeti rendeltetését.
De ma már nyugisan, külön szobában alszanak, reggelig.
Ha felébrednek - az egy rossz álom miatt van, de azonnal vissza is alszanak.

A kollektív tudás nem mindig jó.
Tele van tévhitekkel.
És a kulcsok, azok bennünk vannak.
Merjünk hát kételkedni és kérdéseket feltenni, mert a csak... az mindig gyanús.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése