Mna – lássuk csak...

A hely ahol én és még néhány szerencsés gyermek felnőtt – egy elregélhetetlen gyermekkort biztosított számunkra. Helyszín, társaság, szomszédság, nemek és életkor szerinti megoszlás – nemzeti identitás valamint vallási és politikai hovatartozás szempontjaiból egyaránt.

A mi gyermekéveink alatt – állandóan csengett-bongott a hely a gyermezsivalytól. Volt közös hunyózás, fogózás, kártyázás, csapágyos szekerezés, biciklizés, erdőjárás, hétkövezés, gyümölcslopás, evés, ivás – mindenféle kipróbálása és megvitatása, bulik és kirándulások, parittyázás és bermáncsövezés – és alig egy párat soroltam...

Annyira bensőséges viszonyban éltünk és élünk – hogy ez az évekkel nem veszített az intenzitásából, hanem egyenesen mélyűlt.

Amikor az ember lánya két saját fiútestvér mellett nő fel – még másik legalább 2o fiú mellett – alig vannak témák vagy helyzetek, amik zavarba hoznák. Mai napig úgy viccelünk és élcelődünk szexről, nemiségről, rejtett és manifeszt vágyakról – hogy közben nem lépjük át a jóízlés vagy sértés határát. Egyszerűen megmaradunk a humornál. Nincs ebben rejtett üzenet vagy alűr, vagy apropo – egyszerűen így szoktuk meg – és ennyi.

Különben – a szex hozza a legjobb vicceket. A magyar nyelvben – amely olyan gazdag jelentéstartalommal bír – ez a kijelentés százszor igazabb bárminél.

Az emberek mérföldekről megérzik ha valakit nem hogy nem zavarnak hanem egyenesen szorakoztatnak az eféle élcek – és törekednek ezt ki is használni.

És nem visszaélni vele – ha valóban humorossá tenni -  kiforgatni és sarkítani egy-egy olyan helyzetet, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni.

Még soha nem fordult elő velem, hogy mellényúltam volna vagy túllőttem volna ezzel a célon. Valójában – tiszta szándékú és jó érzésű emberek képesek ezzel humorizálni. Aki nem hasonlóképpen él vagy érez – annak a szájából vagy viselkedéséből ilyenkor nem a komikum hanem a bizarr tör elő.

            Az oviban az a döntés született, hogy a gyerkőcök helyett – ezek szülei szerepeljenek, azaz, mi. Vegyesen fogadta a szülőbrigád az ötletet. De vannak lelkesek és kötelességtudók – így megbukott az óvónővel szemben szervezett puccs.

Hazaállít az ember a szülőértekezletről és boldogan mondja – képzeld, én lettem a medve. Tele szájjal kacagom – lelki szemeim előtt űvőltve rója az erdőt a nagy barna, retteget rém – mire megszólal – az semmi, te leszel a főkrampusz...

Ezen már nem nevettem akkorát...

Megvolt az első próba – ami eloszlatta az előzetes félelmeket.

Megismerkedtek végre a szülők is – a rideg jó napotokból lettek a meleg szerusszok és sziák. Nevek helyett meg a jellegzetes szerepismertetők. Így lettünk mi a Medve-Krampusz páros – vagy a másik pár a Majomék, s egyebek.

Két aranyos kis anyukával együtt lettem sorstárs a krampuszságban.

Bevallom őszintén – nem körvonalazódott a karakter Isten magának sem...

Ma már nem tűrtem szó nélkül – mondom, lesz ami lesz bevallom töredelmesen – hogy nekem ez a krampusz figura igencsak súrolja a szexualitás határát – és mivel gyermekeknek szánt előadás – nem tudom megfogni a karaktert.

A narrátorunk egy tanítónő, szintén anyuka.

Én ilyen megrökönyédést, mint amit ennek az arcán láttam – életemben nem ettem. Olyan feszűlt csend lett, hogy a kiskanál simán megállt rajta, majd mindenkiből kibuggyant a kacagás. Erre a tanítónő:

-         ezek kis huncut lények, akik nagyon szeretnek csintalankodni... – szóval kár részletezni – innen már minden egyes szó vitte a tisztelt szülőbizottság fantáziáját a kitaposott irányba.

Abban maradtunk, hogy hazajövök – és megnézem a neten (is) a krampuszokról szóló képeket és leírásokat.

Kinyílik az első oldal – tömény szexualitás – méghogy velem van baj...

Én vagyok őszinte.

Most gyere mondd el te nekem, hogy mi jut eszedbe erről, anélkül, hogy felvezetném:

-         öreg, mindent megtapasztalt Mikulás

-         3 fekete macskanadrágba és szűk garbóba öltözött nő, hosszú farokkal és piros ördögszarvakkal

Minden esetre – hála Istennek, hogy nem kerültem soha olyan pedagógus, szülő vagy külső felettes én keze alá, aki büntetett volna ezért – és egyike vagyok azoknak, akik normálisan és felvállalva élik meg saját és a helyzetek adta szexualitást.

Aki meg túl prűd ehhez - hát Istenem, bekaphatja...