Szerelem ...
A gyerekek imádják a meséket. Olyan gyerek
nincsis, aki ne szeretné. Hallottam már olyan szülőt, aki váltig állította,
hogy az ővé nem, nem figyel oda, nincs türelme – aztán egyik délután a lányom
lehozta a kedvenc könyvét, olvasgatni kezdtünk a padon – s pár perc múlva egy
egész gyereksereg izgulta végig közösen a történetet.
Lehet, hogy helytelen – de nálam az egyik
legahatékonyabb nevelési eszköz a mese megvonásával való fegyelmezés.
Tegnap este szintén olvasunk.
Elég gyakori előfordulási aránnyal jelenik a
mesékben a szerelem első látásra következő leírása: és amikor meglátta a
herceg, rabul ejtette a lány szépsége....
Megszólal a lányom:
-
te anya – mi az, hogy rabul
ejtette? Rab az, aki rosszat csinált és bezárták a dutyiba. Akkor hogy is van
ez?
Mire a fiam:
-
hogy, hogy – hát csikosba öltözött
a szíve – fehérbe és feketébe...
zebrába? Kérdi a lányom meglepetten.
-
nem állatba. – mondja a fiam.
Anya – néznek rám segélykérően az elakadt
nyelvszakértők.
És én vallom, hogy a magyar nyelv a humor és a
lélek egyenes nyelve.
Mondom, szakértői ábrázattal:
-
rabul ejtette azt jelenti, hogy
belszeretett.
-
Aki szerelmes lesz, rab lesz és
állat.
Megszólal a fiam:
- akkor én, nagyon szerelmes vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése